Óravázlat generálás AI-val - a nagy óravázlat svindli

Az óravázlat, amit kértünk a Második világháború kitörése témában készítette el az AI alkalmazás.

Az alábbiakban változtatás nélkül adjuk közzé, amit javasolt, illetve minden elemhez kommentárt írunk. Az eredeti szöveget dőlttel olvashatjátok.

*­­Ez egy fantasztikus ötlet! Készítsünk egy kreatív és interaktív óratervet a második világháború kitöréséről, modern AI-eszközök felhasználásával.­

Időutazás a Késhegyen: A Második Világháború Kitörésének Mozaikja

Célkitűzések

Ezen az órán a diákok:

Megértik a második világháború kitöréséhez vezető főbb okokat és eseményeket.

Képesek lesznek különböző nézőpontokból elemezni a kitörés körülményeit és a döntéshozó felek motivációit.

Fejlesztik digitális írástudásukat és kritikus gondolkodásukat, innovatív AI-eszközök segítségével.

Összefüggéseket látnak a geopolitikai események és a háború eskalációja között.

Szint

Közepes (feltételezi az alapvető történelmi előismereteket a két világháború közötti időszakról és a globális politikai helyzetről).

Időtartam

60 perc*

Eddig minden remek, hiszen látszik, hogy milyen célokat, milyen időkeretben fogunk megvalósítani – egy gimnáziumban 30 fős osztályban. Annyi engedményt adtam, hogy 45 helyett 60 perces órát terveztettem vele.

• Szükséges eszközök Számítógépek/tabletek internet-hozzáféréssel, kivetítő, Google Arts & Culture, NotebookLM, ChatGPT, Claude.*

Ezen a ponton a kétség első jelei bekapcsolnak az egyszeri gimnáziumi tanár agyában. Ennyi AI eszköz? Laptok vagy tablet az oké, csak-csak van. De mit tegyek az AI eszközökkel? Regisztráltassam a diákjaimat a Claude, a ChatGPT, és a Notebook LM alkalmazásokra? Ezt az órán tegyem meg? Ha igen, akkor el kell kéretnem a telefonokat, mert nem fognak tudni visszaigazoló emaileket nézni a gyerekek. Tegyük fel, hogy ez sikerül – erre nincs tervezve az órán idő, sem azt nem mondja el, hogy akkor ezt előtte oldjuk meg – de nem beszél a jogi, etikai kérdésekről sem … vajon megtehetem-e ezt egyáltalán, hogy azt kérem, hogy 3-4 eszközre regisztráljanak be.

Amennyiben otthon kiadott feladatként megcsinálják a gyerekek, az nem jelenti azt, hogy azonnal tudják használni is, és nem keverednek el a 3 alkalmazás között, illetve mondjuk a Notebook LM felhasználói felületén azonnal, gond nélkül el tudnak igazodni, és tudják, értik, hogy pontosan mit és hogyan kell csinálni. Mindez, amit leírtam, még akkor is 15 percet venne igénybe, ha otthon mindenki megcsinált mindent. Az elnagyolt, remek gondolatok ismét lepattannak a valóság komor faláról. Nagyon menő az óravázlat, de aki ezt meg akarja valósítani, az sokat fog szenvedni, mert nem készült fel minderre. Ezzel szemben, és lehet, hogy beépítettem volna a rendszerbe a ’minimális szükséges eszközök’ elvét, ami azt jelenti, hogy mindent a lehető legkevesebb alkalmazással kell megoldani – ha elég a ChatGPT, és működik, akkor nem használok mellette Claude-ot. A Google arts-ot, és a Notebook LM-et akkor használom, ha abszolút szükséges, és nem lehet mással kiváltani.

Aki nem pedagógus, és nem tervez órákat rendszeresen, azt gondolhatja, hogy minél több az alkalmazás, minél választékosabb, annál jobb. Gyakorló tanárnak kell ahhoz lenni, hogy rájöjj, ennek pont az ellenkezője az igaz.

No de kezdjük el az óratervet nézni, hogyan kezdjünk neki?

• Az óra menete

1. Bevezetés: A Feszültség Tapintható (5 perc)

   Tevékenység: Vizuális ingerek és gondolatébresztés.

   AI Eszköz: Google Arts & Culture

Felhasználás: A tanár kiválaszt néhány kulcsfontosságú képet vagy archív dokumentumot a Google Arts & Culture platformról (pl. a versailles-i békeszerződés aláírása, a nagy gazdasági világválság hatásai, Anschluss, müncheni egyezmény képei, vagy a Danzigi folyosóval kapcsolatos korabeli karikatúrák). A képeket kivetítve, rövid, nyitott kérdéseket tesz fel a diákoknak: "Mit láttok ezeken a képeken? Milyen hangulatot vagy üzenetet közvetítenek? Milyen eseményekre emlékeztetnek titeket ezek a látványok?" Ennek célja a diákok előzetes tudásának aktiválása és a téma felvezetése, ráhangolódás a háború előtti feszült időszakra.*

Ez akár egy remek ötletnek is tűnhet, és az is, kiválóan lehetne így kezdeni az órát. De ha ezt valaki teljesen komolyan veszi, és azt gondolja, hogy a ’Danzigi folyosó’ keresése a Google Arts and Culture oldalán bármilyen eredménnyel jár, csúfosan csalódik. Sőt, a versailles-i békeszerződés sem fog használható anyagot adni – 3D modellt fog adni a versailles-i kastélyról, de itt az nekünk pont nem lesz hasznos. Azaz, ismét bele van erőltetve valami az óravázlatba, ami éles helyzetben egész egyszerűen nem így van, nem működik. Ehelyett egy sima google kereséssel fogunk képet találni. Megint azt látjuk, hogy elveszünk az alkalmazásokban, és azt gondoljuk, hogy meg kell újulnunk ott, ahol valójában nem is. Elég lenne egy egyszerű google keresés.

• 2. Feltárás: Okok és Nézőpontok Hálója (20 perc)

  Tevékenység: Információgyűjtés, fogalomtisztázás és perspektívaelemzés csoportmunkában. A diákok 2-3 fős csoportokban dolgoznak.

  AI Eszközök: NotebookLM Video Overviews, ChatGPT Study Mode, Claude Learning Modes.

2.1. Gyors áttekintés kulcsfogalmakról (5 perc)

 AI Eszköz:   NotebookLM Video Overviews

 Felhasználás:   Minden csoport kap egy kulcsfontosságú fogalmat vagy eseményt a háború előtti időszakból (pl. Appeasement politika, Molotov-Ribbentrop paktum, Danzigi folyosó kérdése, Anschluss, Szudéta-vidék). A tanár előre kiválaszt egy-egy rövid (max. 5 perces) magyarázó videót (pl. YouTube-ról vagy oktatási portálról) az adott témáról. A diákok a   NotebookLM "Video Overviews"   funkciójával generálják a videó összefoglalóját és kulcspontjait. Ennek segítségével gyorsan átlátják a téma lényegét anélkül, hogy végignéznék a teljes videót, és feljegyzik a legfontosabb dátumokat, szereplőket és eseményeket.


 Innováció:   Lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt több, komplex témát is feldolgozzanak, alapozva a mélyebb elemzésnek.*

Ez tehát így nézne ki: a 30 fős osztályt 3-4 fős csoportokba rendezem. Ezután mindenkinek adok 5 perces videókat, lehetőleg ugye minden témakörhöz. Ez önmagában mondjuk a javasolt 5-6 témakörben is 30 perc munka – amíg valóban jó videókat keresünk. És itt jön a duplacsavar -a videókat NEM azért adjuk a diákoknak, hogy megnézzék, hanem azért, hogy összefoglalót készítsenek belőle, hogy ne kelljen őket megnézni. Gondoljunk bele, hogy milyen lenne, ha mondjuk azért vinnék színes ceruzákat az órára, hogy a gyerekek NE színezzenek.

De nézzük tovább – minden csoport megkapja a videót, azt beillesztik a Notebook LM-be, majd megvárják, amíg elkészül az összefoglaló. Itt ugye feltételezzük, hogy oda tudjuk adni a diákoknak a videókat, azaz van egy digitális osztályterem például – ezt pedig egyrészt bele kellene írni a vázlatba, másrészt illene odaírni a ’Szükséges eszközök’ közé. Ráadásul mindehhez 5 percet kínál az óravázlat – ez alatt kellene megkapni a videót, megtanulni használni a NotebookLM-et, megérteni, hogy hol kapják meg az output-ot, de egy öt perces videó összefoglalását elolvasni, megérteni, felfogni.

Ahogy ezt valójában történne: legyen egy osztályterem (pl. Google Classroom, vagy MotiMore), NEM adnám ki a videókat, és teljesen felesleges a Notebook LM-et belekeverni. Az átiratot én készítettem volna el, és osztottam volna meg velük. A ChatGPT-vel készíttettünk volna összefoglalót. Ezután ezt vagy közösen megbeszéltük volna, vagy megosztották volna az információkat egy közös platformon. Aki már járt osztályteremben, az tudja, hogy ezt 5 perc alatt, főleg 8-10 videóval, egyszerűen lehetetlen megcsinálni. Arról nem is beszélve, hogy a csoportos, akár osztályszintű visszajelzés elég fontos lenne - mondjuk minden csoportból egy diák felolvassa, hogy mit találtak, és mondjuk felolvassa, vagy elmondja az információkat - ami azért is fontos, mert ha ezt nem teszi, akkor a többi tanuló nem fogja tudni, hogy a többi diák által feldolgozott adatok mik is, és nem fognak tudni mindarról a tudásról, ami a többieknél van. Ha csoportmunkát csinálunk, arra is figyelnünk kell ,hogy ne mindenki csak azt a kis szeletét ismerje meg a tananyagnak, amit ő dolgozott éppen fel. Számolja még valaki az időt? Közel 25 percnél tartunk a valóságban, az óravázlatban minderre összesen 5 perc volt ajánlva. Ismét ugyanaz a történet: nem tervezett órát az, aki ezt írta (mondjuk az AI-nek mindezt meg lehetne tanítani, ami sokkal izgalmasabb , és reálisabb eredményeket adna, de az megint bonyolítja a dolgot. Itt ennél egyszerűbb minden: gyors, hangzatos, de teljesen használhatatlan megoldást kapunk. Vagyis itt is igaz a mondás: minden bonyolult kérdésre van egy egyszerű, és rossz megoldás. Nincs ez másképp az óravázlat írás kapcsán sem.

*2.2. Fogalomtisztázás és kérdezés (5 perc)

AI Eszköz: ChatGPT Study Mode

Felhasználás: Az összefoglalók elolvasása után minden csoport a saját témájával kapcsolatban bekapcsolja a ChatGPT "Study Mode" funkcióját. Kérdéseket tesznek fel a ChatGPT-nek az adott fogalom/esemény mélyebb megértéséhez. Pl.: "Melyek voltak az 'appeasement' politika fő érvei és következményei?", "Hogyan befolyásolta a Molotov-Ribbentrop paktum a háború kitörését?", "Milyen nemzetközi reakciókat váltott ki az Anschluss?".

Innováció: A "Study Mode" interaktív tanulási környezetet biztosít, ahol a diákok azonnali visszajelzést és magyarázatokat kapnak, elmélyítve a tudásukat a saját tempójukban.*

Itt is egy fantasztikusnak tűnő ötlet, ami a tanórán egész egyszerűen nem működne! Feltételezzük, hogy az 5 perc alatt ‘feldolgozott’ 5 perces videó összefoglalása annyi kérdést vet fel egy diákban, hogy azonnal elkezd kérdezősködni. Hát, rossz hírem van, nem fog. Vagy hülyeségeket kérdez, vagy viccelődik az AI-val, vagy egyszerűen nem csinál semmit. Ez a feladat csúfos kudarc lenne a legtöbb iskola legtöbb osztályában.

A valóságban azt lehetne csinálni, hogy először az összes adatot összegyűjtjük minden csoportból, majd én - tanárként - írok egy promptot arról, hogy miként szeretném, ha a ChatGPT study mode-ban segítse a diákokat. Ezt a promptot feltöltetném, és ez alapján dolgoznának. A végén pedig azt kérném, hogy a csetet adják be nekem, hogy elolvashassam, ki mit csinált. Vagy más módon próbálnék meggyőződni arról, hogy tényleg tanultak és a feladattal foglalkoztak.

Arról most nem beszélek, hogy erre 5 percet adni teljesen nevetséges, semmilyen beszélgetés 5 perc alatt nem hoz érdemi eredményeket AI-val egy tanórán - főleg úgy, hogy a diákoknak kell kérdéseket feltenni. Alternatív megoldásként esetleg azt is lehetne csinálni, hogy a teljes tananyaggal kapcsolatban megfogalmazok 10 állítást, mindegyikben egy hibával. A feladatuk az lenne, hogy ezeket megpróbálják villámgyorsan megkutatni. De ez is minimum 10 perc - szintén, itt is fontos, hogy legyen benne visszajelzés, csopoertos feedback, hogy lássuk, hogy ki hol tart, mit tud, és mit tanult.

• 2.3. Perspektívák elemzése (10 perc)

  AI Eszköz: Claude Learning Modes

  Felhasználás: Miután a diákok begyűjtötték az alapvető információkat, a Claude AI-t hívják segítségül a különböző nézőpontok megismeréséhez. A csoportok bekérik a Claude-tól a témájuk (pl. a müncheni egyezmény, a Danzigi folyosó kérdése, a versailles-i békeszerződés) különböző résztvevőinek (pl. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Lengyelország, Szovjetunió) perspektíváit. Például: "Generálj egy rövid összefoglalót arról, hogyan látta Nagy-Britannia kormánya a müncheni egyezményt 1938-ban, és milyen érvekkel támasztották alá döntésüket." vagy "Milyen volt Lengyelország helyzete a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásakor, és milyen félelmei voltak?"

  Innováció: A Claude "Learning Modes" képessége, hogy különböző történelmi szereplők érvelését és motivációit szintetizálja, segíti a diákokat a komplex történelmi helyzetek árnyaltabb megértésében és a kritikus gondolkodás fejlesztésében.*

Itt szintén egy nagyon tipikus helyzet áll elő, amikor NEM tanulásra, hanem annak az imitálására hívja a tanár a diákokat. Foglaltasd össze az AI-val, szól az utasítás. Ez mit is jelent? Azt, hogy ne te gondolkozz, hanem ezt szervezd ki az AI-nak. Ugya azt nem tudjuk, hogy a csoportok a csoportokon kívül megképződő tudásról hogyan fognak információt szerezni, eddig az óra kifejezetten úgy működik, hogy minden tanuló csak azt a kis szeletet ismeri, amit nekik adott a tanár.

Szintén misztikus, hogy itt miért váltunk a Claude AI-ra, ha már egyszer elindult a cset a ChatGPT-vel. Teljesen értelmetlen az, hogy itt bevezetünk egy újabb eszközt. Értem, hogy azért gondolja, hogy egy újabb eszközzel is ismerkedjenek meg, de ez itt körülményes, felesleges, és erősen öncélúnak tűnik, ráadásul tovább duzzasztja a már most is elég komoly időeltolódást. Szintén nem tudjuk, hogy mi történik ezekkel az AI által generált összefoglalókkal? Ezt 1 perc alatt elkészítik, de az a feltevés, hogy csak attól, mert a diákok valamit legenártak AI-val, azt azonnal meg is tanulják, (vagy akár csak megértik), olyan szintje e pedagógiai naivitásnak, amire további szavakat nem is érdemes pazarolni.

• 3. Szintézis és Érvelés: Az Eszkaláció Mozaikja (20 perc)

Tevékenység: Az összegyűjtött információk feldolgozása, érvek strukturálása és egy rövid, magyarázó "idővonal-magyarázat" elkészítése.

AI Eszközök: Google Guided Learning, ChatGPT Agent.

3.1. Strukturált idővonal építés (10 perc)

  AI Eszköz:   Google Guided Learning

  Felhasználás:   A tanár előre összeállít egy rövid, interaktív   "Google Guided Learning"   pályát, ami a világháború kitöréséhez vezető események (pl. Anschluss, Szudéta-vidék, Molotov-Ribbentrop paktum, Danzig, Lengyelország inváziója) idővonalát mutatja be. A pálya tartalmaz rövid olvasmányokat, képeket és kérdéseket, amelyek arra ösztönzik a diákokat, hogy rendszerezzék az előző fázisban gyűjtött információkat és helyezzék időrendi sorrendbe az eseményeket.

  Feladat:   Minden csoportnak ki kell választania 2-3 kulcsfontosságú eseményt a "Guided Learning" pályáról, és az előzőleg Claude-tól és ChatGPT-től gyűjtött információk alapján röviden összegezniük kell, miért voltak ezek döntőek a háború kitörésében, milyen szerepe volt benne a saját témájuknak, és milyen nemzetközi reakciókat váltottak ki.

  Innováció:   A Guided Learning strukturált keretet ad a diákoknak a történelmi idővonal mentén, miközben interaktív módon 

kapcsolódik a korábbi kutatásaikhoz, segítve az összefüggések felismerését és az ok-okozati összefüggések feltérképezését.*

Itt ugye a Google guided learning segítségével kell egy pályát összeállítani. Erről a legtöbb tanárnak fogalma sincs, mármint hogy hol és hogyan csinálhatja ezt meg. Nagyvonalúan még linket sem kapunk ehhez, sem egy videót, hogy ezt hogyan, és hol csinálhatom meg. Ha beírom a keresőbe, amit itt megtudunk, nem kapunk választ rá. Lehet persze AI-val értelmeztetni a feladatot, és megkerestetni stb., de itt egy olyan messze lévő feladatot kapunk az aktuális készségszintünktől (tisztelet persze a kivételnek), hogy ezen a ponton a legtöbb tanár egyszerűen feladná.

De tegyük fel, hogy a pedagógus innovatív, és rájön, hogy ilyen idővonalat lehet egy közösen szerkesztett dokumentumban is csinálni, ad absurdum ki lehet rakni ezeket a falra.Szintén ajánlom mindenki figyelmébe, hogy mi mindent is kell csinálnia a pedagógusnak: A pálya tartalmaz rövid olvasmányokat, képeket és kérdéseket, amelyek arra ösztönzik a diákokat, hogy rendszerezzék az előző fázisban gyűjtött információkat és helyezzék időrendi sorrendbe az eseményeket. Azaz, itt már elég komoly tartalomfejlesztési feladatunk is lesz, ráadásul itt is azt gondoljuk, hogy mindezt 10 perc alatt el lehet végezni - innen mondom: NEM, NEM LEHET!!

A munkaformák tervezéséről még nem beszéltünk. Itt a diákok szabadon választhatnak, az előzőekben egy-egy kiadott videót kellett megnézniük, majd kapnak valamilyen Í(nem tudjuk, milyen) szempontok szerint országokat, ahol annak az egy országnak az aspektusából mutatják be a helyzetetet, amikor pedig szerintem (tanárként gondolkodva) sokkal izgalamasabb lenne, ha két csoport foglalkozna a Molotov-Ribbentrop paktummal, és ezt egymással megbeszélnék. Eddigre már kb. 4-szer szétesett az órám, senki nem tudja, hogy mi van, és valószínűleg mindenki egyre jobban belebonyolodik a tananyagba, amiről esetleges és töredékes tudása keletkezik így. Az kétségtelen, hogy már a negyedik AI eszközt rángatjuk ide a hajánál fogva, kérdés, hogy miért és hogy megéri-e.

• 3.2. Eseménymagyarázatok finomítása (10 perc)*

  AI Eszköz:   ChatGPT Agent
  
  Felhasználás:   Az idővonal és a kulcsesemények kiválasztása után a csoportok egy   "ChatGPT Agent"   segítségével fogalmaznak meg egy rövid, maximum 3-4 mondatos "esemény-magyarázatot" az általuk kiválasztott 2-3 eseményről, kiemelve annak jelentőségét a háború kitörésében.
  
  Feladat:   A diákok megkérik az "Agent"-et, hogy "Legyél egy történész asszisztens, aki segít nekem egy rövid, tömör magyarázatot írni a Molotov-Ribbentrop paktumról, kiemelve, hogyan tette elkerülhetetlenné a háború kitörését Lengyelország ellen, és figyelembe véve a szovjet és német perspektívákat." Az Agent segíti őket a fogalmazásban, a kulcsszavak használatában és a mondatok strukturálásában, anélkül, hogy helyettük írná meg a szöveget, inkább mint egy szakértő szerkesztő.
  
  Innováció:   A "ChatGPT Agent" mint segítő eszköz lehetővé teszi a diákok számára, hogy hatékonyan szintetizálják és megfogalmazzák gondolataikat, miközben fejlesztik az írásbeli kommunikációs képességüket és a szakmai nyelvezet használatát.*
  

Itt ugye illene azzal kezdeni, hogy mi az, hogy AI agent, és honnan lesz nekem tanárként ilyen? Megint az van, hogy az ‘általuk kiválasztott 2-3 eseményről’. Miért? Miért csak 2-3 esemény, miért ők választják ki, és hogy kapcsolódik mindez az előzőekhez?? És mindezt egy AI agent-tel kellene megbeszélniük? Teljesen fogalamtlannak mutatkozik az óravázlat szerzője arról, hogy milyen széles skálán mozog a pedagógusok AI beágyazottsága. Nem akarok fogadásokat kötni, de nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy 100 tanárból max. 20 tudja, hogy mi az az AI agent, és ehhez a feladathoz a belépő szintet pedig jó, ha 2 meg tudná ugrani.

Mindezek mellett ismét a tanulás elkerülésére használjuk az AI-t! Amikor azt kérjük tőle, hogy rövid összefoglalót írjon, készítsen egy PPT-t, vagy a diák fogalmazását megírja, akkor tudnunk kell, hogy nem a diák fog dolgozni, hanem az AI. És az AI valószínűleg többet tanul ebből az interakcióból sajnos. Hiába írom azt, hogy olyan asszisztens legyél, aki ‘segít nekem’, a diákok 99%-a egyszerűen azt tenné, hogy megkérdezné, az ‘agent’ összefoglalná, amit kell, a tanuló meg beadná - jó eséllyel anélkül, hogy átolvasta volna akár az Ai válaszát.

• 4. Összegzés és Megosztás: A Tanulságok Levonása (10 perc)

  Tevékenység: Csoportos prezentációk és vita.

Felhasználás: Minden csoport röviden bemutatja az általa kiválasztott események "idővonal-magyarázatait", és megosztja a Claude Learning Modes segítségével felfedezett különböző nézőpontokat. A tanár vezetésével rövid vita alakul ki: "Melyik eseményt tartjátok a legkritikusabbnak a háború kitörésében, és miért?" "Milyen alternatív döntések születhettek volna, és milyen következményekkel jártak volna?" A cél az, hogy a diákok szintetizálják a megszerzett tudásukat, és felismerjék a komplex ok-okozati összefüggéseket.*

Aha, persze. Van 10 percünk, van 10 csoportunk, és azt szeretnénk, hogy mindenki mutassa be, amit csinált. Itt azért többet szeretnénk, mert az is elég jó lenne, ha azt is megtanulnák a diákok, amit nem ők csináltak. Aki volt már tanárként tanórán, tudja, hogy 10 darab akármilyen kicsi kiselőadás nem tud 25-30 percnél rövidebb idő alatt lefutni. Egyszerűen nem megy. Lesz mindegyikhez egy kiegészítése a tanárnak, lesz sokban apróbb-nagyobb tárgyi tévedés, fókusz elcsúszása, vagy kimaradó fontos esemény, adat. Ráadásul eddigre már tényleg teljesen esetleges, hogy ki tud és mit, mert annyi ponton lehetett annyi minden közül választani.

• 5. Házi Feladat / Kiterjesztés (5 perc)

Tevékenység: Önálló kutatás és reflektív gondolkodás.

Felhasználás: Google Arts & Culture: Keresd meg a Google Arts & Culture platformon egy olyan forrást (kép, dokumentum, térkép), amely a te szempontodból a legjobban szimbolizálja a háború kitöréséhez vezető feszültségeket. Írj róla egy rövid (50-70 szó) elemzést, megmagyarázva a választásodat.

Reflexió: Gondold át, milyen tanulságokat vonhatunk le ma a második világháború kitörésének körülményeiből a jelenlegi globális események fényében. Írj egy-két mondatos gondolatot erről.*

Ez akár lehetne működő és jó feladat is, de jó eséllyel AI-val készülne el, és az Arts and culture oldalán sokkal nehezebben találnának képet, mint a sima keresőben. Szintén nehéz a feladat, mert olyat kell keresni, ami a diákok számára a legjobban szimbolizálja a feszültségeket. Hogyan keresel ilyen képekre, mi szimbolizálja ezt a legjobban, stb. Mindezzel egy átlagos tanuló nem foglalkozna, hanem beadná az első képet, amit talál. Azaz, hiába lehet ez egy jó feladat, az órából nem következik, mivel a diákok erre nem lettek felkészítve.

Azért vettem részletesen végig az óravázlatot, mert nagyon fontosnak tartottam, hogy bemutattam, milyen is az, amikor egy AI óravázlat ütközik a valósággal. Hiába spórolt meg nekem látványosan sok időt, és köpte ki ezt magából tényleg nagyon gyorsan, alig egy perc alatt. Ha azt szeretnénk, hogy valóban, és jól működjön egy ilyen óra, szinte minden elemében újra kell írni, az időzítést ki kell dobni, és nekünk, pedagógusoknak is egy olyan vakrepülést kell végrehajtanunk az AI eszközök világában, amire nincs meg sem az előképzettségünk, sem nincs rá időnk.

Összefoglalva: bármilyen jónak tűnik egy ilyen alkalmazás, azzal, hogy azt a látszatot teremti, hogy gyorsan tud jó órákat összerakni (rendkívül hangzatos végig, amiket ír) súlyosan félrevezeti a felhasználókat, és sokkal több kárt okoz, mint hasznot. Legyünk óvatosak.